Köszöntelek!
Nemes Napsugár vagyok!
...De mindenki csak Suginak hív. :)
Mit is írhatnék magamról... Tini koromban kezdett igazán érdekelni a fotózás gondolata. Ezt követően jó pár éven keresztül csak vágyakozva néztem a sok szép fényképezőgépet és a velük készített csodákat. Az aktuális mobilommal persze mindig igyekeztem a legszebb pillanatokat a legjobb módon megörökíteni, de mondanom se kell, nem volt az igazi...
Közben könyvelővé váltam, de valahogy sehogy sem találtam benne a helyem...
Aztán inkább valóra váltottam az álmom...
2024-ben beiratkoztam egy fotós tanfolyamra és rögtön tudtam: ez kell nekem! :)
Az első pillanattól kezdve magával ragadott az egész. Ahogy a kezemben tarthattam - az akkor még kölcsön - gépet és mentünk a gyakorlati órákra... Tényleg úgy éreztem magam, mintha álmodnék. Nem is mertem igazán elhinni, hogy ott vagyok.
De azért meg kell hagyni, ez nagyban a Tanárom érdeme is, szóval:
Ezúton is köszönök mindent, Emil! :)
A fönti képet a tanfolyamon csinálta rólam az egyik Osztálytársam.
Kezemben a kölcsön géppel, arcomon a véget nem érő mosollyal. :)
Azonnal szenvedélyem lett a fotózás
Természetesen amikor csak tudtam, gyakorlati workshopokon, személyes és online utómunka továbbképzéseken vettem részt.
Igyekszem a folyamatos fejlődést fenntartani, hogy mindig a lehető legjobb minőséget adhassam át vendégeimnek, így aztán valószínűleg sosem fogok megvetni egy-egy ilyen alkalmat. Főleg azért sem, mert ezeknek is csak imádni lehet minden egyes percét! :)
...Nem is beszélve arról, hogy ilyenkor valódi modellek vesznek részt a fotózásokon, akiktől azért nem kevés pózt lehet ellesni!
Ez a kép pedig természetesen egy workshopon készült.
A rendszervakuról és az emberábrázolás rejtelmeiről tanultunk. :)
Ha már az álmoknál tartunk...
Persze azért nem csak a fotózásnak élek azóta sem: Elsősorban ANYA vagyok!
Hiszen mi is lehetett volna a másik legnagyobb vágyam, mint ez a gyönyörű Kislány, akivel 2021-ben ajándékozott meg az Élet. Ő szokott modellt állni nekem a különböző fotózások bemutatásához... :)
Akinek pedig a leghálásabb vagyok, és akinek a legtöbbet köszönhetem, nem is kérdés: a Férjem. :) Hiszen Ő volt, aki a legelső kósza gondolatomtól kezdve rendületlenül támogatott a célom elérésében!
Azt hiszem, ennyi elég is rólam...
Na jó, talán utóiratként még annyit:
1991-ben születtem, nem titok! :)
Érdekes módon ezt sok esetben meg szokták kérdezni a fotózás végén, de aki meglépi ezt, bizony mindig elég rendesen zavarba jön. Ezért aztán, ha eljutottál eddig az olvasásban, megérdemled, hogy ezzel az infóval is gazdagabb legyél!
Most pedig már tényleg elég ennyi rólam! :)